Ha a 2008-as szolunáris táblázatot keresed, itt találod:
szolunáris tábla 2008
Szolunáris tábla 2007.
A tengerek mellett élõ emberek számára
õsidõk óta ismert, hogy a nap és a hold együttes
vonzereje idézi elõ az apályt, illetve a dagályt.
Ezt a jelenséget nem érzékelhetjük mi, emberek a belvizeken,
folyókon, de bizonyított tény, hogy a halak igenis érzékenyen
reagálnak erre az egyesített vonzerõre, méghozzá
úgy, hogy megnõ vagy csökken a kapókedvük, azaz
étvágyuk. Ez a jelenség nem annyira szembetûnõ
mint a tengereken, de az édesvízi halaknál sem hagyható
figyelmen kívül. Az az igazság, hogy a halak kapókedvére
sok más tényezõ is hatással van, s ezek különbözõ
kombinációja igen jó eredményt hozhat a horgászatban,
de teljes sikertelenséget is.
A szolunáris táblázatot egy francia ichtiológus
(tudós, halszakértõ) harminc évi megfigyelései
alapján állította föl, Észak-Amerikában
kísérve figyelemmel a halak reagálását a
nap-hold változó fázisaiban.
Vannak részünkre
ismert és ismeretlen tényezõk (faktorok), amelyek valamilyen
módon kihatnak a halak étvágyára, kapókedére.
Ilyenek például: 1) vízálás (magas, alacsony),
2) a víz tisztasága (átlátszóság,
szennyeszettség stb.), 3) megvilágítás (derûs-borús),
4) napszakok (reggel-nappal-estefelé, félhomály, sötétedés),
5) apadás, áradás, stagnálás, 6) évszakok
(tavasz-nyár-õsz-tél), 7) szélfúvás
(iránya, erõssége), 8) légnyomás (esése,
emelkedése), 9) légköri frontbetörések, átvonulások
(hideg, meleg, frontbetörés-mentes napok), 10) a víz oldott
oxigéntartalma, 11) a víz hõfoka, 12) a horgon levõ
csali, csalétek, 13) a horgászvíz nyugalma (halász-orvhalász
tevékenység, tiltott eszközök alkalmazása),
14) a horgászhely kiválasztása (az adott vízterület
ismerete a horgász részérõl).
Ezek az ismert (úgy-ahogy!) tényezõk egy egész
tanulmányt igényelnek, amit nekünk, horgászoknak
az irodalomból, de fõleg tapasztalatokból kell megtanulnunk.
Ez a több évtizedes tapaszatalatok alapján horgászással,
megfigyeléssel sikerül is, kinek-kinek a képességéhez
mérten. A több évtizedes megfigyelések, följegyzések
szerint a szolunáris táblázat szerinti fogás hozzávetõleg
hatvan százalékban vált be. Voltak esetek, amikor teljes
mértékben "igazodtak" a halak a táblázathoz,
de olyan napok is, amikor pont ellenkezõleg visekedtek, akár
jó, akár rossz fogást jelzett a szolunáris táblázat.
A szolunáris táblázat
mellett nem szólhatunk teljes biztonsággal, de ellene sem, mert
egyik sem fedné a tiszta valóságot. Tény, hogy
a bolygónk fázisai összefüggésben vannak néhány
természeti jelenséggel, viszont az esélyesebbként
megjelölt napok nem mindig váltják be a hozzájuk
fuzött reményeket. A Hold fényviszonyai megfelelo idojárással
társulva mégis „beleszólnak” a halak viselkedésébe.
A Nap és a Hold az átváltozás perceiben a leghatásosabb.
Amikor a felkelo és lenyugvó Nap közel áll a horizonthoz,
akkor vörös-narancssárga színekben pompázik.
Ilyenkor a víz felszíne úgy fénylik, mintha olaj
borítaná. Ebben az idoszakban, ha rosszul is ment elotte a horgászás
– megjön a kapás! Sajnos napkeltekor és napnyugtakor
is csak 10-15 percig élvezhetjük ezt a színjátékot.
A Hold már nem tudja naponta megismételni ezt a csodát,
hiszen a nagy változása havonta csak egyszer esedékes.
Ráadásul az újhold varázsa is csak akkor muködik,
ha térségünkben az idojárás kiegyensúlyozott.
Ekkor válik be a szolunáris táblázat elorejelzése
a síksági vizeken. A tengereken és a pisztráng
szinti hegyi patakokban 80-90 százalékban válik be megbízhatóan
a szolunáris táblázat érvényessége.
Az alföldi folyókon, belvizekben a sokévi átlag
60 százalék körül alakul.
A fénymennyiségrol is érdemes szólni. Kora tavasszal,
késo osszel a hal „kedveli” a fényt, mert ott van
melegebb, ott van a táplálék is. Ilyenkor a sekélyebb
szakaszokon horgászunk vagy a mély vizek felsobb rétegeiben.
Nyáron is, nagy meleg idején, a víz középso
rétegeiben kell horgásznunk, ott, ahol az aljzat iszapos. A
legalsó vízréteg a rothadó, bomló szerves
anyagok miatt oxigénhiányos. Ez nem vonatkozik a folyókra,
ott a kavargó áramlás állandóan keveri
a vizet, kiegyenlítve az oxigén elosztottságát.
A közelgo idojárás elojeleirol. A népi megfigyelések
megközelítoen helytállóak, és ez nekünk,
horgászoknak is hasznos „néptudomány”. Ezekbol
a népi megfigyelésekbol közlünk tömörítve
egy csokorra valót.
Ha január 6-án, vízkereszt napján olvad, akkor
korán beköszönt a tavasz. Ha február 2-án a
barlangjából elobúvó medve napsütést
talál (meglátja az árnyékát), még
hosszú lesz a tél. Február 24-én „jégtöro
Mátyás” ha nem talál jeget, akkor csinál.
Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek –
ilyenkor szokott megérkezni a jó ido. Május 12., 13.,
14., 15.: Pongrác, Szervác, Bonifác, Orbán a fagyosszentek.
Északról betör a hideg néhány napra. Június
8-a, Medárd, ha aznap esik az eso, negyven napig eltart. November 11-én,
Márton napján ha fagy van, karácsonykor szép idore
számíthatunk. Rövid távú prognózisok,
elojelek:
Eso, rossz ido elojele: Vastag rétegfelhok egymás fölött,
rózsaszín, vöröses árnyalat az égen
napkelte elott. Az égbolt sötétszürke; a gyárkéményekbol
lecsapódik a füst; a repülogépek által húzott
csík sokáig megmarad; a levelibékák szünet
nélkül kuruttyolnak; a kutya nem találja a helyét;
a légnyomás kitartóan süllyed, és 900 millibár
alatt marad; látszólag minden ok nélkül rosszkedvuek
vagyunk.
Szeles idojárás várható, ha a felhok vonulási
iránya ellentétes a földszíni szél irányával;
ha a szél estére erosödik, vihar, esetleg eso is várható;
ha a szél estére eláll, marad a szép ido; a légnyomás
igen gyors emelkedése vihart, szélrohamokat hoz; az északnyugati
szél süllyedo légnyomással társulva erosödo
vihart, esot hoz, ha az ég alja sárga, foként világossárga,
erosödo szelünk lesz.
Záporok, zivatarok elojelei: az eros gomolyfelho-képzodés;
ha a gomolyfelho teteje laposodni kezd, még jégeso is lehet;
a kutya elbújik az óljába, vagy állandóan
az ember közelségét keresi; a halak a víz felszínéhez
közel összevissza úsznak; a szúnyogok tömegesen
támadnak, kegyetlenül csípnek; a legyeket nem lehet elzavarni;
a madarak elhallgatnak; nehezünkre esik a légzés; távolról
mennydörgés hallatszik; hirtelen elfeketedik az ég alja.
Szép, csöndes idojárás lesz, ha reggel derült
kék az ég, esetleg világos, fehér felhok láthatók;
délután szivárványos a nyugati ég; a repülogép
által húzott csík gyorsan föloszlik; hajnalban a
madarak énekelnek; a gyárkéménybol függolegesen
száll föl a füst; lassan, egyenletesen emelkedik a légnyomás;
reggel fölébredve frissnek, jókedvunek érezzük
magunkat.
Eso és halfogás szezonban és foszezonban:
1. Szemerkélo esoben, ha a levego homérséklete 22–24
fokos, a víz 17–18 fokos, a fogási esély gyönge.
Utána, ha kisüt a nap és szélcsend van, közepes
eredménnyel horgászhatunk.
2. Csendes esoben, ha a levego hormérséklete 22–26 fokos,
a víz 16-20 fokos, közepes eredményre számíthatunk.
Ha kisüt a nap, jó fogás lesz.
3. Kiadós, áztatós esoben, 20–25 fokos melegben
és 18–22 fokos vízben jó eredményre van kilátás.
Eso utáni napsütésben pedig kituno a fogási lehetoség.
4. Többnapos esoben, 18–22 fokos melegben és 16–20 fokos
vízben kiváló a horgászás eredményessége.
Az eso elmúltával közepesre csökken.
5. Záporban (nyáron) 25–35 fokos melegben, 15–18 fokos
vízben közepes fogási lehetoség. A zápor
elmúltával, lecsöndesülo idojáráskor
jót horgászhatunk.
6. Zivatar elott két órával kituno étvággyal
esznek a halak. Zivatar alatt ne horgásszunk! Ha elcsendesedik, elvonul
fölöttünk a zivatar, akkor már ritkán várhatunk
kapást.
