horgásszunk.hu horgászboltok, gyártók linkjei, halászháló kötés
támogatói linkek


dorogma panzió tiszadorogma





legfrissebbek
Bojlireceptek
Sügérhorgászat
A balaton halai
A nagy harcsa szomorú sorsa
Horgasszunk.hu póló
linkek
Gyártók A-H
Gyártók I-P
Gyártók Q-Z
Társoldalak
Kapcsolat
Hírlevél
Horgasszunk.hu blog google blogger blogspot
állandó rovatok

Horgasszunk.hu fórum

Letölthető horgászjátékok
A VMSZ jelenti a Balatonról
Ingyenes dolgok horgászoknak
Szolunáris táblázat 2008.
Vízállásjelentés
Halászháló kötés


 

Pontyhorgász, vagy bojlis horgász?

Nemrég elbeszélgettem egy német nagykeres ismerősömmel. Ő sok éve van a szakmában, jónéhány lerakata van Németországban. Nemigazán ismerek mégegy ilyen embert, akinek ekkora rálátása lenne a horgásziparra. Volt egy kis időnk, így elbeszélgettünk a pontyhorgászat fejlődéséről, alakulásáról és jövőjéről.

Elmesélte hogyan indult náluk a pontyhorgászat, mekkora változást hoztak a bojlik és azok is milyen változásokon mennek keresztül. Az elején még vadásztak az emberek a különböző alapanyagokra, hogy otthon tudjanak görgetni, bojlit készíteni. Aztán egyre nagyobb lett a választék és a minőségbeli különbségek. A horgászok eljutottak arra a szintre, hogy inkább megvették az úgymond gyári bojlit. Nagyrészt azokat is jó minőségben készítették a cégek, hogy meg tudjanak maradni a piacon. A horgászok jobban jártak vele, mint mindenféle kétséges alapanyagokból készített bojlikkal. Elmondása szerint 3-4 évvel ezelőtt látványosan leállt náluk az alapanyagok utáni kereslet, illetve a házi bojlikészítés, mindenki az egyenletes minőségben készülő gyári bojlikat kereste. Aztán ahogy az lenni szokott, egyre nagyobb lett a konkurencia a piacon és ez a minőség rovására is ment. Ma már kiskerben, azaz a boltban 1 Euróért lehet kapni egy kiló bojlit. Ez átszámítva 250 Ft és ezen több “lépcsőnek” rajta van a haszna.

bojlizás   bojlis horgászat   bojli

Az idei év meghozta a változást, hihetetlen ütemben elindult újfent az otthoni bojlikészítés, a hozzá szükséges kellékek és az alapanyagok vásárlása. Az embereknek megingott a bizalma a vásárolt bojlikban...
A bojli megjelenésével megindult náluk a bojlis horgászok egyfajta leválása a pontyhorgászokról. Megjelent egy újabb “kaszt” a horgászaton belül. Olyan eszmékkel, mint a halak visszaengedése, halakkal történő kíméletes bánásmód... Sokan csak takaróztak azzal, hogy ők bojlisok, fittyet hányva ezekre a dolgokra.
Sajnos sok bojlis olyan szintig “fejlődött”, hogy jobbnak érezte, érezi magát a többi horgásznál, azért mert ezeket az eszméket vallja. Részben már annyira elfajult ez a dolog, hogy sok vízről kiutálták a bojlisokat, sőt betiltották ezt a horgászmódszert...
Hazudnék, ha azt mondanám nem ijedtem meg, vagy talán nem is ez a jó kifejezés, inkább ledöbbentem. Én is évek óta bojlikat készítek, és nagyon szívesen horgászok velük, szeretem a többnapos túrákat... vajon a német példához hasonló jövő vár ránk is? Kicsit úgy érzem mintha az előbb leírt “történelem” közepén lennénk, és rajtunk múlik, hogyan is alakul.

Ami nálunk érdekes, hogy ez a változás inkább “összemosódás” formájában jelentkezik. Ez több helyen is megfigyelhető, mint a versenyhorgászat vagy a feederezés...
Vannak ugye a “nagy” versenyek és gombamódon szaporodnak a “kisebbek”, melyek sok esetben már nagyon színvonalasok. Hogy valójában miben különbözik egy pontyfogó verseny egy bojlis versenytől? A legjobb, ha az elejétől kezdjük.

Nálunk nagyon népszerű a pontyhorgászat, legyen az úszós vagy fenekező módszer. 100-120 órás folyamatos horgászatoknál szerintem elsősorban a fenekező módszer jöhet szóba. Az elmúlt időben - ami inkább már években mérhető - a feederbotos horgászat egyre kedveltebb, és egyre jobban elterjedt módszer lett. Talán még soha nem láttam nagyobb összemosódást, mint a klasszikus bojlis módszer és a feederezés között. Legyen az a hajszálas módszer, önakasztás, minibojli, methodmix... sőt már az elektromos kapásjelzőt is használják feederezésnél. Gyakorlatilag, ha nem 90 fokos szögben raknánk le a botot, hanem egyenesen, akkor akár "bojlizhatnánk" is. Néhány feederbotot elnézve ez akár helyénvaló is lenne. Talán azért is lett annyira felkapott, mert a készség szakértői szerint, nincs annyi időre szükség "a sikerességhez" mint a bojlis horgászatnál. Pedig valamilyen formában ráhúzták erre is a bojlizás lepedőjét.
Ez egy kicsit egy “angliai módszerhez” hasonlítható.

Amikor Angliában megjelentek az első komolyabb bojlis írások, többnapos előetetésekről írtak, 1-2 hetes horgásztúrákról. Ezt vélték a siker egyik legfőbb zálogának. Aztán teltek múltak az évek, és kb. 3 éve megjelentek az első cikkek "overnight" címmel, ami kb. annyit jelent, hogy egyéjszaka.

Láss csodát, a szaksajtó hirtelen elkezdte ontani magából azokat a cikkeket, amelyek szerint egy-két éjszakára is érdemes kimenni célzottan pontyra horgászni, mert ennyi idő alatt is sikeresek lehetünk. Ez igazából nem valami nagy felfedezés volt, hanem egyszerű piachódító reklámfogás. Gondolom most sokakban felmerült a kérdés, hogy mire is gondolok. A legtöbb komolyabb angliai vizen a tagság még angol viszonyok között is egy kisebb vagyon. Aki ezt megengedheti magának, annak általában nincsenek hetei a horgászatra. Jobb esetben csak néhány napja van és valahogy nekik is el kellett adni, a csalikat, eszközöket... ez működik is "hisz most már néhány nap alatt is lehetnek sikeresek nem úgy, mint 3 évvel ezelőtt". A számítás teljesen egyszerű, így sokkal nagyobb célközönséget tudnak megszólítani, mint korábban.
Van, aki erre azt mondja, hogy nehezebb olyan vizen bojlival halat fogni, ahol a halak még nem ismerik. De ha évekig “szokják”, akkor a már szinte természetes tápláléknak nevezhető bojlival már könnyebben megfoghatóak a halak. Persze ha őszinték akarunk lenni, a bojli sohasem veheti fel a versenyt a természetes táplálékkal, mégha erre törekednünk is kell. Erre természetesen vannak érvek és ellenérvek. Személy szerint horgásztam már olyan vízen, ahol az elmondások szerint nem horgásztak még bojlival és mindenféle előetetés nélkül már az első éjszaka fogtam több halat is bojlival csalizva.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem egy agyontelepített víz volt, ahol már ahhoz kell a szerencse, hogy a csalink leérjen a fenékre.

Na de térjünk vissza a versenyekre. Számomra több verseny esetében is felmerül a kérdés, hogy mi a különbség, vagy jobban mondva mi kéne hogy legyen a különbség egy bojlis verseny és egy pontyfogó verseny között?
A bojlizásnak alapjában véve az lenne a célja, hogy lehetőség szerint nagyobb testű halat fogjunk, illetve becserkésszük, becsapjuk a hajszálas bojlis módszerünkkel az öreg pontyokat. Talán jobb úgy megközelíteni, hogy nem az 1-2 kilós pontyok a célhalak annak ellenére, hogy azok is szívesen felveszik (főleg ha az egész etetési stratégia arra épül).
A pontyhorgászatnál inkább a célhal “adott” és bármilyen módszer vagy csali felhasználásával megfoghatjuk őket. Ezért is tetszett pl. a Palotáson megrendezett Pontyfogó kupa, ahol a súlyhatár 5 kiló volt. Innentől kezdve mindenki eldönthette, hogy mivel horgászik vagy csalizik, hogy mérlegelhető halat tudjon fogni. Természetesen szinte egyértelmű volt, hogy a bojlis horgászat körébe tartozó csalikat, etetőanyagokat kellett ehhez használni.
Viszont ami számomra furcsa, hogy úgymond bojlis versenyeket 2-3 kilós átlagsúllyal nyerik meg. Nagymennyiségű alapetetés után folyamatos ráetetés, egy armada felcsalizott bot a parton, apró csalik... Ez szerintem már sokkal jobban hasonlít a finomszerelékes horgászathoz, mint a bojlizáshoz, illetve annak az alapeszméjéhez. Ezeket lehetne pontyfogó versenynek nevezni, súlykorlátozás nélkül és ilyen nagyságú halaknál már nem egyértelműen a legmegfelelőbb csali a bojli.
Félreértés ne essék, ezzel sem a verseny szervezőit, sem a versenyzőket nem szeretném megtámadni, ez az én véleményem. Én is vettem már részt ilyen versenyen és aszerint horgásztunk amit a szabályok engedtek, illetve ami a verseny megnyeréséhez szükséges volt ezen kereteken belül. De azért felmerült bennem a gondolat, hogy mennyire szükséges ilyen felszerelés szegény apróságokhoz. Egy kicsit úgy éreztem magam, mint ha tankkal mennék kardok ellen.

bojlival fogott ponty

Sokan tudják - és ezzel nem fedezem fel a spanyolviaszt - hogy nagyon hiányoznak a megfelelő versenyszabályok. Értem ezalatt az etetőanyag esetleges korlátozását, helyváltások bevezetését (amelyre már vannak példák), súlyhatárok... egyszerűen egy komolyabb szabályozás keretein belül zajlana az egész. Egyrészről kiegyensúlyozottabbá tenné a versenyzést és több ember számára megadhatná a lehetőséget hogy kipróbálja. Mert jelen esetben nyugodtan kijelenthető, hogy több verseny esetében is irreális anyagi háttérrel kell rendelkezni, a korlátozások hiánya végett is. Erre egy látszólag jó törekvés egy pontyhorgász szövetség megalapítása, na de ez már más téma.

Anélkül, hogy szeretném elősegíteni a “kasztosodást” azért nagy különbség van aközött, hogy valaki felrak egy bojlit csaliként és ezzel Ő lesz a legnagyobb bojlis horgász, és aközött, hogy valaki komoly előkészületek után, a vizet figyelve becserkész egy szép pontyot. Sok pontyhorgász használ csaliként néha bojlit, hátha sikerül a meglévő etetéséről egy nagyobb pontyot fognia. Hogy Ő hogyan viszonyul a megfogott halhoz, az már egy más kérdés. De ez nem attól függ, hogy pontyhorgász vagy eltökélt bojlis.
Számomra nagyon furcsa érzés volt először - évekkel ezelőtt - visszaengedni egy halat, de egyben hihetetlen nagy élmény is volt. Ettől én sem jobb, sem rosszabb horgász nem lettem, inkább úgy mondanám, megváltoztam és “gazdagodtam”. Ma már el sem tudom képzelni másképp, de egyben azt is megértem, hogy ha valaki hazavisz egy halat. Sőt tovább megyek. Ha egy horgász szeretne enni egy halászlevet, vigyen haza 2-3 kilós pontyokat, de egy 10 kilós tóból kifogott ponty már nem egy gasztronómiai élmény, viszont sok embernek egy örök horgászélmény és egyben a természetes szaporulat alapja lehet. De nem kell úgymond bojlisnak lenni ahhoz, hogy így gondolkodjunk. Én is sok és egyre több példát látok illetve hallok, amikor valaki mindegy mivel csalizva fog egy szép, esetleg egyben nagy halat, és visszaengedi a vízbe, az otthonába, a természetbe. Mindezt csillogó szemmel meséli a barátainak. Azt hiszem, ilyenkor érzi az ember, mit adhat a pontyhorgászat.

ponty bojli   pontyfogás bojlival   bojlis horgászat eredménye

Emellett sok esetben nem a legnagyobb halak mindig a legemlékezetesebbek. 3-4 évvel ezelőtt azután fogtam egy 6,5 kilós pontyot, hogy több éjszakát végighorgásztam az egyesületünk vizén. Éjszakánként volt egy-két kapásom, de a tóra jellemző 2-3 kilós pontyokból sikerült csak fognom egészen eddig a halig.
Azóta már sok halat fogtam, jóval nagyobbakat de töredékére se emlékszem, míg ez a hal - ami akár kicsinek is mondható - életem egyik legnagyobb és legemlékezetesebb élménye. Az meg már csak a hab a tortán, hogy egy saját készítésű bojlimat vette fel.

Az egészet összességében nézve szerintem a válasz nem olyan nehéz. Az emberek szeretnek valahova tartozni, és sokan egyben szeretnek pontyra horgászni, mindenki a maga módján. Én is szeretek pontyra horgászni, 95%-ban bojlival csalizok, de van amikor előveszem a match botot vagy a feedert, sőt évente egyszer-kétszer pergetek is. De miután beszabok egy rakat műcsalit, ismét félrerakom egy évre. Teljesen mindegy, hogy mivel, vagy milyen felszereléssel horgászik az ember legyen az csonti, kukorica, bojli, match, feeder vagy bojlis bot, ne az adott felszerelést nézzük, hanem azt, hogy mindegyik mögött horgász van.
Mindegyikünk egy dolgot szeret, horgászni a maga módszerével. Egy kicsit több tolerancia, odafigyelés a másikra biztos nem ártana, hogy sokáig űzhessük ezt a szerelmünket, és ne utólag kelljen okosnak lennünk.

Honyák Gábor

info@bojli.com

 

Következő rész: - - Mi a bojli?

 

idõjárás