horgásszunk.hu horgászboltok, gyártók linkjei, halászháló kötés
támogatói linkek


dorogma panzió tiszadorogma





legfrissebbek
Bojlireceptek
Sügérhorgászat
A balaton halai
A nagy harcsa szomorú sorsa
Horgasszunk.hu póló
linkek
Gyártók A-H
Gyártók I-P
Gyártók Q-Z
Társoldalak
Kapcsolat
Hírlevél
Horgasszunk.hu blog google blogger blogspot
állandó rovatok

Google Adsense pénzkeresés

Letölthető horgászjátékok
A VMSZ jelenti a Balatonról
Ingyenes dolgok horgászoknak
Szolunáris táblázat 2008.
Vízállásjelentés
Halászháló kötés



 

Magyar Balinok: a Balaton torpedói

Az utóbbi időben csupa rosszat hallani a Balatonról. Német honlapon akadtam rá Willem Stolk írására, aki Európában elismert ragadozóhal-horgász és szakíró. Ilyen, nem szponzorált írások többet segítenek a mi tengerünkön, mint bármilyen országimázs építés. A lentihez hasonló élményért sok külföldi horgász útra kelhet! A nem létező c&r szokásokat az író is megemlíti, de mit tegyünk, sajnos ez a valóság. Köszönjük a cikket Willem!

Willem Stolk
Kellemes délután volt, amikor a telefonom megcsörrent. „Willem, gyere, megjöttek a Balinok!”
Walter Tamás volt a telefonáló, a megrögzött békéshal-horgász és a 2004-es világbajnok. Emellett szívesen horgászik Balinra. Tamással akkor találkoztam, amikor felkértem egy cikk írására a Witvis Totaal magazin részére. A szimpatikus magyar nem felejtett el. Jól emlékezett rá, hogy egyszer Magyarországon szeretnék Balinozni. De ki ne szeretne? Most itt volt a lehetőség, hogy szembenézhessek a hollandok számára teljesen ismeretlen halfajjal, amelyiknek szép példányairól regéket hallottam.

Szó szerint a kertben hagytam az összes szerszámot, jegyet rendeltem az Interneten és már mentem is. Mit tehetne mást az ember, ha azt hallja, hogy a part közelében vannak a balatoni Balinok? Ráadásul helyi profik hívnak pecázni! Ilyen lehetőség ritkán adódik.
Tamás mesélte, hogy ősszel a Balinok rajokba csoportosulnak és szeptembertől novemberig kiválóan lehet rájuk horgászni. Nyáron a tó tele van fürdőzőkkel, amit nem szeretek. Turisták ezrei nyaralnak nyáron a tó mellett, a part minden települése a turizmusból él.
Pestre érkezve gyorsan elmentünk két horgászboltba, amik Tamásé. Ezek a boltok két Tescoban vannak, így a hét minden napján nyitva vannak. A magyar ember leginkább pontyra horgászik, békés halakra, ragadozókra, de legritkábban kifejezetten Balinra. Azon kevesek, akik Balinra horgásznak, fanatikus specialisták. Pont velük akartunk beszélni.

Nekem jutott az a privilégium, hogy Balinspecialistákkal beszélhessek. Feltűnt, hogy mindegyik pecás csak a balatoni Balinokról beszélt. Úgy tűnik itt a Balin nem folyami halnak számít, hanem egy halnak, ami jól érzi magát állóvízben is. Hogy mekkora a magyarok számára a kapitális Balin? Én is szeretném megtudni! Történeteket már hallottam méteres példányokról, de látni még soha nem láttam egyet sem. Kiderült, hogy a Balinok Magyarországon átlagban nagyobbak, mint nálunk. Egy nagy Balin 80 cm körül van, de méter fölöttit egyik jelenlévő sem látott még. A Dunában is lehet Balinozni, de ott nem verődnek olyan csoportokba a halak, mint a Balatonban. A Dunán október közepe táján lehet Balinrajokat látni, úgyhogy mindenképpen fel fogom keresni a folyó ezen szakaszait.
Mégegyszer: a Balin nem tipikusan folyami hal, holott Hollandiában kizárólag folyókban horgásznak rá. Néha csatornákban, tavakban is fognak belőlük. De ezek egyedi esetek. Úgy gondolom, hogy a tavakban jól érzik magukat a Balinok, mivel a táplálék több, mint a folyókban.

Végre eljött az idő, hogy pecázhassunk. Az egész Balaton előttünk terült. A Balaton egy nagy tó, rengeteg horgászási lehetőséggel. A végtelen partvonal gyönyörű. Úgy terveztük, hogy a vízben állva horgászunk, nem csónakból. Tamás azt mesélte, hogy ez a módszer olyan, mint a vadászat. Ez a módszer számomra teljesen új volt, mivel otthol sokat közlekedek csónakkal a halak után kutatva. Itt másképp megy, beletrappolunk a vízbe és keresni kezdjük a Balint. Ez egyszerűnek tűnik, pedig nem az! Mindenre nagyon figyelni kell. Ahogy a vízben mentünk, Tamás kb. 100 m-re tőlünk rablásokat látott. Elsőre én semmit nem vettem észre ebből. Nem volt vízfröccsenés, csobbanás, semmi. Megkérdeztem: „Mit látsz?” „Nem látod a sirályokat?” –kérdezte. És valóban, a sirályok ott köröztek, ahol néha egy-egy kishal ugrott ki a vízből. Látszólag tényleg szinte semmi, viszont mégis nagy jelentőségű.
Óvatosan közeledtünk a terület felé. Nem mehettünk túl közel, de távol sem maradhattunk. Ezért hoztunk magunkkal 2,70- 3 m-es botokat, mivel kb 50 m-eseket kellett dobnunk. Elsőként Tamás dobott egy igen pontosat, pont a Balinok közé. Ahogy a pilker és a légy (erre még visszatérek) vizet ért, rögtön kapás volt, egy szép Balin rabolt rá. A fröcsköléstől a sirályok is még izgatottabbak lettek és le-le csaptak a vízre. Arra számítottam, hogy a halraj sietve távozni fog. Pont az ellenkezője történt. A víz alatt a Balinok űzték őket. A Balinok által megölt, de meg nem evett kishalakra azonnal lecsaptak a sirályok. Szenzációs látvány volt! Én is bedobtam a csalit és szinte azonnal rá is raboltak. Egy igazán szép példányt akasztottam, a műcsalit szinte teljesen elnyelte. Szinte semmi sem zavarta a Balinokat, legalább húszat fogtunk a szinte pezsgő vízben. Aztán hirtelen eltűntek a sirályok és a kapások is azonnal megszűntek. Valószínűleg jóllaktak a Balinok és elúsztak.

Ezután több száz métert bandukoltunk a vízben, nem beszéltünk, de minden neszre figyeltünk. Eltelt legalább másfél óra, hogy egyet is dobtunk volna. Ha nincs rablás, felesleges is. Itt bizony másképp megy ez, mint nálunk. Várni és várni, ez volt a feladat. Viszont amint valami történik, azonnal cselekedni kell.
A Balinok nagy rajokba tömörülnek ebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy gyakran akár 100nál is több 60-80 centis Balin keresi a táplálékot a part mentén, még a hideg idő beállta előtt. Tapasztalt horgászok megtalálják ezeket a rajokat. Majd két óra telt el, mire egy újabb ilyen rajba botlottunk az egyik móló környékén. Itt nem tudtunk nagyon befelé menni, mert a meder túl mély a hajózás miatt. Kijöttem a vízből és a móló sarkán lévő oszlopra másztam. Csodálatos látvány volt a rajt rablás közben megfigyelni. Lemásztam és már repítettem feléjük a csalit. Szinte le sem ért a vízre, de már rá is raboltak. Kemény ütés a spiccen és síró fék volt az azonnali eredmény. Tamás az egyik dobásnál kettőt fogott egyszerre. Nos akkor most térjünk vissza a módszerre!

Azért jöttem magyarországra, hogy tanuljak, meg amúgy is érdekelnek az újdonságok. Pár streameren kívül nem is hoztam magammal semmit. Ebben az időszakban Tamás egy pilkerkanalat és egy streamert kombinál. A pilker kb 25 gr-os, színtelen, hármashoroggal. A streamer fehér. Így horgászunk vele: amint meglátunk egy rabló rajt, lehetőleg a raj közepe felé dobjunk. Amint a csali vizet ér, azonnal kezdjük el visszatekerni. A bot spiccét tartsuk magasra, hogy a streamer a víz tetején maradjon. Akár hiszik, akár nem, az ily módon prezentált csalira azonnal kapás van. Egyszer a kanálra, máskor pedig a streamerre van kapás. Jobb esetben pedig mindkettőn egyszerre, ahogy Tamás esetében is.
Ahogy már írtam is 2,70-3 m-es pergetőbotra van szükség, 40-es orsóval, finom szövésű 15-ös fonott zsinórral a dobon. A féket ne állítsuk túl erősre. Az orsónak kapás után valamennyi zsinórt engednie kell. Van, hogy szinte az ember lába előtt történik a rávágás. Az akkor fellépő erők hatását pedig senkinek nem kell ecsetelni.

A Balinozásnak ez a módja rendkívül jó módszer! Ráadásul az egész tó szinte csak a miénk volt. A legtöbben süllőre, pontyra, vagy harcsára horgásztak. Néhány Balinhorgász volt csak. Sajnos itt még a húshorgászat dívik, így még a Balin is a fazékban végzi. Ez egy hatalmas kulturális szakadék Hollandiához képest. De azért egyre több horgász ismeri meg a c&r-t. Az itteniek a Balint is hazaviszik és csodálkoztak is rendesen, amiért mi elengedtük a fogásunkat. Ez a vadászó módszer egyszerűen fantasztikus. Órákat tapossuk a vizet és figyelünk. Jeleket keresünk, van hogy órákon keresztül mindhiába. Aztán hirtelen elindul a műsor. A víz szinte forr az agresszíven rabló Balinoktól. A sirályokat érdemes figyelni, mert odafentről ők jobban látják, hogy mi történik a vízben.
Ha megtaláltunk egy ilyen helyet, nagyon óvatosan közelítsük meg. Ha sikerült, a dobálás közben már nem lesz gond.
Az utolsó napokban már nagyon sokat kellett mennünk a vízben, a Balinok pedig egyre beljebb tartózkodtak. Olyannyira, hogy már nem tudtuk őket megközelíteni. Távcsővel néztük a „munkájukat”. Olyan volt, mintha féltéglák potyognának az égből, úgy fröcsköltek a vízben.


A balatoni Balinozás felejthetetlen élmény. A többi magyar pecás szerint gyakorlatilag a nap bármely szakában foghatóak, amit ténylegesen tapasztaltunk is. Mindegyik nap legalább 40-et fogtunk fejenként és szinte kivétel nélkül 60-80 centiseket. Idén is eljövök magyarországra, most a Dunára. Addig itthon, Hollandiában is kipróbálom a Balinozás e formáját.
 
Willem Stolk
www.willemstolk.com


 

idõjárás